Összesen 1757 ember, 45 szervezet,
61 lehetőség a Föld 28 országában

GYIK Támogatók Adomány Kezdőlap E-mail
e-mail címed
jelszavad
Székhely
Profil
Szakterület
 
Magyarország: Szociális munkásként egy roma nemzetiségi gimnáziumban
Nagy-Britannia: A Fair Trade és Én
Lengyelország: A Visegradi Négyek Big Band talalkozo

Kedves külföldi önkéntes munkáról gondolkodó!

Ahhoz, hogy az önkéntességről, az alapítvány működéséről, és legfőképp a lehetőségekre való jelentkezés és a kijutás módjáról fontos információkat szerezz, amivel megkönnyíted a kiutazásodat és nem utolsósorban biztonságosabbá teheted, figyelmedbe ajánljuk, hogy kattints  a weboldal jobb felső részében a GYIK-re (azaz gyakran ismételt kérdések).

Az egyik legfontosabb részt, hadd idézzük itt is:

3.3. Hogyan pályázhatok a lehetőségekre?
A meghirdetett lehetőségekre a "jelentkezem erre a lehetőségre" ikonra kattintva tudsz pályázni. Ekkor a jelentkezésed megjelenik a planetclub.hu admin felületén. Egy kollégánk felveszi veled a kapcsolatot, és pontosítjátok elképzeléseidet. Minél több információt adtál meg a regisztrációnál, annál jobban megkönnyíted a mi munkánkat.
Ha a PLANET Alapítvány jóváhagyja jelentkezésed, felvesszük a kapcsolatot az általad kiválasztott szervezettel. Amint a szervezet visszajelez döntéséről, tudatjuk veled. Ha Te is és a szervezet is nyitott a projektre, akkor egymás közt pontosítjátok a projekt részleteit. Az önkéntes lehetőségek közüli választásnál segítséget jelenthet a tapasztalt tagok segítsége, az iroda munkatársai tanácsadása, valamint a fórum megfelelő topikja.

A továbbiakban az önkéntességről olvashattok bővebben:

Mi az önkéntesség?

"Az önkéntesség jelentéstartalma és formái a társadalmi körülményekkel együtt változnak, a történelem, politika, a vallás és a kultúrahatására. Ami az egyik országban önkéntességnek számít, annak a másikban nincs presztízse, mert alulfizetett vagy munkaerő-igényestevékenységnek tartják. Mégis, az értelmezések jelentős eltérései ellenére, meghatározhatók azok az alapvető sajátosságok, amelyek együttes jelenléte az önkéntes munkát megkülönbözteti más tevékenységtől.

Az önkéntesség három legjellemzőbb tulajdonsága, hogy anyagi érdekektől mentes, szabadon választott és mások javát szolgálja. Először is, aki ezt a tevékenységet vállalja, nem anyagi ellenszolgáltatásért teszi (bár a költségek megtérítése és jelképes fizetség megengedhető). Másodszor, ez a vállalás önkéntes, az egyén saját, szabad akaratán múlik (bár itt is vannak átmeneti területek, mint például az iskolai közösségi munka: bátorítják, néha pedig előírják a diákok részvételét az önkéntes munkában; vagy az Élelem a Munkáért (Food for Work) programok, ahol kifejezetten a közösségi részvételért cserébe adnak élelmiszersegélyt). Harmadszor, nem szolgálhatja kizárólag az önkéntes munkát végző érdekeit, hanem más személyek vagy a társadalom egésze javára végzett tevékenység (noha elismert tény, hogy sok pozitívummal jár az önkéntes számára is).

Ezen a széles értelmezési tartományon belül az önkéntes tevékenységnek legalább négy különböző típusa különböztethető meg: a kölcsönös segítségnyújtás és önsegítés; a jótékonyság és a rászorultak szolgálata; a közösségi részvétel és állampolgári szerepvállalás; valamint a közügyek képviselete és társadalmi kampányok megvalósítása. Valamennyi tevékenységtípus jelen van a világ minden táján, de a megvalósulási formájuk, az arányuk és a variációik országonként jelentős eltéréseket mutatnak. A legnagyobb mértékben az adott ország gazdasági, társadalmi és politikai rendszere és fejlettségének foka befolyásolja az önkéntességet."

Az önkéntesség előnyei

"Az önkéntesség előnyökkel jár mind a társadalom egészére, mind az önkéntes munkát vállaló egyénre nézve. A Koppenhágai Nyilatkozat és Cselekvési program mindhárom kiemelt területéhez jelentősen hozzájárul az önkéntesség: nevezetesen a társadalmi integrációhoz, a szegénység csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz.
Először is, az önkéntesség gazdasági szempontból is jelentős hozzájárulást jelent a társadalomnak. Abban a néhány országban, ahol az önkéntességről empirikus vizsgálat készült, az önkéntes munka részesedése a GDP (Gross Domestic Product)-nek mintegy 8-14 %-át tette ki. A jogi szabályozás hatással van arra, hogy az egyének hajlandóak és képesek-e idejükből az önkéntes munkára is áldozni. (ilyen jogilag szabályozott feltételek például: a heti munkaidő hossza, a kötelező oktatás vége, a nyugdíjba vonulás időpontja, illetve a nők munkaerő-piaci részvételét meghatározó rendelkezések.) Tisztán gazdasági szempontból is nyilvánvaló, hogy mindez a kormányzati mérlegelés fontos tényezője lehet, és az önkéntesség kedvezőbb feltételeinek megteremtését eredményezheti minden szektorban, minden állampolgár számára.

Másodszor, a részvételt régóta a jó irányítás-kormányzás és a fejlődés lényeges alkotóelemének tartják. Az önkéntesség az egyik kulcsterület, amelyen keresztül kifejezésre jut az állampolgári elkötelezettség, az állampolgárok közötti bizalom és kölcsönösség. Mindennek továbbépítésével az önkéntesség hozzájárul a társadalmi kohézió és stabilitás erősítéséhez. Egy sokszor idézett megfigyelő, Robert Putman, arra a következtetésre jutott, hogy az országok különböző részei közt tapasztalható teljesítménybeli eltéréseket az úgynevezett "társadalmi tőke" különbségére lehet visszavezetni. Ennek jellemzője az önkéntes szervezetekben való részvétel, vagy a horizontális, hálózati állampolgári együttműködés. A politikai stabilitás és a gazdasági fejlődés ugyanúgy összefügg a társadalmi együttműködés fejlettségével, mint az emberi erőforrással (humán tőkével) és az anyagi javakkal. Ezt támasztja alá, hogy minél erőteljesebb és sokoldalúbb az állampolgári szerepvállalás és együttműködés, annál kevesebb küszködés jellemzi a közösségek életét.

Harmadszor, az önkéntesség segíti azoknak az embereknek a társadalmi integrációját, akik a perifériára szorultak vagy kirekesztettek. Például a fogyatékosok részvétele az önkéntes munkában megváltoztathatja azt a velük kapcsolatos általános negatív vélekedést (sztereotípiát), hogy a fogyatékosok csupán a gondozás passzív fogadó alanyai lehetnek. Ehhez hasonlóan, a fiatalok részvétele az önkéntességben lehetőséget nyújt az önfejlődésükre, és értékes alapot jelent az állampolgárság gyakorlásához. Az idősek számára az önkéntesség pozitív hatással van az "aktív öregedés" folyamatára, mert fenntartja és javítja a testi és szellemi kondíciójukat, és hozzásegíti a friss nyugdíjasokat egy olyan új életforma kialakításához, amelyben már nincs szerepe a munkahelynek.

Negyedszer, az önkéntesség szerepet játszik a teljes foglalkoztatottsággal összefüggő célkitűzések megvalósításában, mert hozzájárul a munkanélküliek munkaerőpiaci esélyeinek javításához. Az álláskeresőknek az önkéntesség önbizalmat adhat, kapcsolatokat a munkahelyek hálózatához, és lehetőséget bizonyos piacképes készségek fejlesztésére. Az önkéntesség új munkahelyek létrehozásához is vezethet azáltal, hogy olyan szolgáltatásokat teremt, amelyeket a későbbiekben az állam vagy a piac átvesz, és ami addig önkéntes munka volt, fizetett állássá változik. Például, a HIV-fertőzés és AIDS terjedésére az önkéntesek által adott innovatív válasznak köszönhetően, világszerte fizetett állások ezreit hozták létre a közegészségügyi és a privát ellátásban.

Ezen előnyök ellenére, számos országban fordított kapcsolat áll fenn az önkéntesség és a társadalmi kirekesztettség között. A leginkább marginalizálódott csoportok társadalmi részvétele a legalacsonyabb. A részvétel akadályai jól ismertek: szegénység, munkanélküliség, fiatalkori elidegenedés, szervezési tapasztalatok hiánya. Az önkéntesség akkor tud a lehető leghatékonyabban hozzájárulni a társadalmi integrációhoz, ha nagyobb részvétel lehetőségeket teremt a társadalomból kiszorult vagy kirekesztett csoportok számára is."

Forrás: Egyesült nemzetek - közgyűlés (2000. február 10.)